Az Európai Roma Rendvédelmi Bajtársi Közhasznú Egyesület
ALAPSZABÁLYA
a 2006. november 24-én megtartott, majd 2007. március 9-én megismételt közgyűlés határozata alapján
EGYSÉGES SZERKEZETBEN


I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


Az Európai Roma Rendvédelmi Bajtársi Közhasznú Egyesület alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, VI. fejezetének 61-63. §-a alapján, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseire is figyelemmel a mai napon az Egyesület Alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el:

1. Az Egyesület elnevezése és székhelye
1.1. Az Egyesület elnevezése:
Európai Roma Rendvédelmi Bajtársi Közhasznú Egyesület/ Fraternal Public Benefit Association of European Roma Law Enforcement Officers - a továbbiakban Egyesület -

1.2. Az Egyesület székhelye:
Budapest XII., Böszörményi u.21.
1581 Budapest, Pf: 28.
1.3. Az Egyesület jelvénye:        
Kék körben, az Európai Unió emblémája előtt a nemzetközi roma zászló kerék szimbóluma, amelyben egy paragrafus jel található.

 

2. Az Egyesület alapelvei, célkitűzései
2.1. Az Egyesület alapelvei

a) Az Egyesület tevékenységét az egyesülési jogról szólói 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI tv. előírásainak megfelelően folytatja.
b) Az Egyesület politikai pártoktól független, az önkéntesség elve alapján szerveződött, önálló vezetéssel rendelkező, az egyesülési törvény szerint létrehozott szervezet, amely az esélyegyenlőség szellemében működő rendvédelmi tevékenység elősegítését, az európai roma közösségek és a rendvédelmi szervek közötti viszonyrendszer fejlesztését és az Egyesület tagjainak érdekképviseletét, érdekvédelmét vállalja fel.
c) Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoknak támogatást nem nyújt, és nem fogad el, országgyűlési vagy önkormányzati választáson képviselőt nem állít, továbbá nem támogat.

2.2.Céljai
2.2.1.
a) az esélyegyenlőség megteremtésének elősegítése az Egyesület létrehozásában résztvevő államok rendvédelmi szerveiben (továbbiakban: rendvédelmi szervek),
b) a rendvédelmi szervek és a roma közösségek között fennálló kölcsönös előítéletesség csökkentése,
c) a cigány származású kollégák számának növelése a rendvédelmi szervek állományában,
d) a már állományban lévő roma kollegák élet- és szolgálati körülményeinek javítása,
e) segítség nyújtás identitás problémáik leküzdésében,
f) roma-rendőr konfliktusokban történő közvetítés,
g) a sokszínűség, az esélyegyenlőség, az előítéletek csökkentése témakörökben zajló hazai és nemzetközi rendvédelmi képzésekben történő részvétel, közreműködés,
h) nemzeti és nemzetközi szervekkel történő együttműködés,
i) a romákat a többségi társadalom részéről érő előítéletek csökkentése, és mindez által a roma kisebbség hazai és európai integrációjának támogatása.

2.2.2.
A nem Egyesületi tagoknak is – a lehetőségekhez mérten – szolgáltatások nyújtása, közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §. c/ alpontja szerinti
közhasznú tevékenységek végzése,

4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
5. kulturális tevékenység,
10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
12. emberi és állampolgári jogok védelme,
15. közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás,
18. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése - ideértve a munkaerő-kölcsönzést is - és a kapcsolódó szolgáltatások,

II. FEJEZET
EGYESÜLETI TAGSÁG

3.  Az Egyesület tagjai
• Rendes tagok (teljes jogú tagok)
• Pártoló tagok (korlátozott jogokkal bíró tagok)
• Tiszteletbeli tagok (korlátozott jogokkal bíró tagok)
• Az Egyesület Elnöksége javaslatára a Közgyűlés tiszteletbeli Elnököt választhat

3.1.  Rendes tag
 Bármely hazai és külföldi közigazgatási, belügyi és igazságügyi, rendvédelmi- rendészeti szerv/szervezet, valamint azok állományába tartozó hivatásos, köztisztviselői, közalkalmazotti, és nyugállományú tagok, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, valamint e szervekkel, szervezetekkel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állók, akik elfogadják az Egyesület Alapszabályát, és eleget tesznek az abban foglaltaknak.

3.2.  Pártoló tag
Aki a teljes jogú tagsági körön kívül esik és elfogadja az Egyesület célkitűzéseit. Az Egyesület pártoló tagja lehet továbbá minden európai országban székhellyel rendelkező nem természetes személy, aki (amely) az Egyesület céljait elismeri, támogatni kívánja, és az Alapszabályt elfogadja, valamint képviselője útján a belépési nyilatkozatot aláírja.

3.3.  Tiszteletbeli tag
Az a hazai- és külföldi természetes és jogi személy, aki az Alapszabályban foglalt célok megvalósításához tevékenységével, közéleti tekintélyével anyagi, erkölcsi segítséget nyújt. A tiszteletbeli tagság kérdésében az Elnökség dönt.

4. A tagsági viszony keletkezése
 A rendes és pártoló tag esetében az Egyesülethez csatlakozni szándékozók írásbeli belépési nyilatkozatot nyújtanak be az Elnökségéhez. A tagfelvétellel kapcsolatos előkészítő munkákat a Főtitkár végzi. A belépésről az Elnöksége dönt. A tagot belépését követően nyilvántartásba kell venni.

5.  A tagsági viszony megszűnése
5.1. Az Egyesületi tagság megszűnik:
a) a tag elhalálozásával,
b) önkéntes kilépéssel,
c) törléssel,
d) kizárással,
e) jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével.

5.2. Az Elnökség törli a tag tagsági viszonyát, a tagdíj egy évet meghaladó idejű nem fizetése esetén, amennyiben a tag írásbeli felszólítás ellenére sem rendezi tagdíj-hátralékát.

5.3. A Közgyűlés nyilvános, minősített szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az Egyesület céljaival, érdekeivel ellentétesen cselekszik, vagy Alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét.
A kizárási javaslatot az Elnökségnél kell előterjeszteni. A kizárási javaslatot valamint az Elnökségnek a kizárás tárgyában kialakított, és írásban indokolt álláspontját az Elnökség köteles a következő Közgyűlésen előterjeszteni.
Az Elnökségnek a kizárás tárgyában kialakított, és írásban indokolt álláspontját az Elnök köteles a Közgyűlést megelőzően legalább 15 nappal korábban a kizárással érintett tag részére írásban megküldeni. A kizárással érintett tag az Elnökség álláspontjára, az Elnökség értesítésének kézhezvételétől számított 5 napon belül írásban észrevételeket tehet.
 
Az Elnökségnek a kizárás tárgyában kialakított, és írásban indokolt álláspontját, valamint a kizárással érintett tag észrevételeit a Közgyűlésen ismertetni kell.
 
A tag kizárásához fegyelmi határozat szükséges.
 
A Közgyűlés kizárás tárgyában hozott határozatát, a Közgyűlés befejezésétől számított 5 napon belül írásba kell foglalni, és a határozatot a kizárással érintett taggal – kézbesítés útján - külön is közölni kell.
 
A kizárással érintett tag a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja Közgyűlés határozatát.
 
A részletes fegyelmi szabályzat megalkotása az Elnökség hatáskörébe tartozik.
 
Az Egyesület tagja - saját elhatározása alapján - kiléphet az Egyesületből. Kilépési szándékát az Elnökségének kell jeleznie, amely azt tudomásul veszi. A kilépés a tag bejelentésének időpontjától lép hatályba.

III. FEJEZET
A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

6. A tagok jogai
6.1. A rendes tag jogai

a) Részt vehet az Egyesület munkájában, az Alapszabály célkitűzései megvalósításában. Joga van, hogy azokról megfelelő tájékoztatást kapjon, véleményét, észrevételeit, javaslatait szóban vagy írásban megtegye és azokra az Egyesület szerveitől választ kapjon.
b) Az Egyesület egészének és vezető szerveinek működésével, célkitűzéseivel, terveinek megvalósításával és anyagi- pénzügyi helyzetével összefüggésben az Egyesület illetékes szerveihez, tisztségviselőihez kérdést intézzen, azokra érdemi válasz kapjon.
c) Igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait.
d) A rendes tagok szavazati joggal rendelkeznek, az Egyesület bármely szervének bármely tisztségére jelölhetők és választhatók.

6.2.  A pártoló tag jogai
A pártoló tag tanácskozási joggal vehet részt az Egyesület Közgyűlésén, és szavazati joggal vehet részt a pártoló tagsági díj megállapításában.

6.3. A tiszteletbeli tag jogai
A tiszteletbeli tag tanácskozási joggal vehet részt az Egyesület Közgyűlésén.

7. A tagok kötelezettségei
7.1.  A rendes tag kötelezettségei
a) Az Alapszabály célkitűzéseinek megvalósítása, rendelkezéseinek  megtartása.
b) Az Egyesület választott szervei és a Közgyűlés által hozott határozatoknak megfelelő magatartás tanúsítása.
c) Az Egyesület rendszeres tagdíj-fizetéssel való támogatása.

7.2. A pártoló tag kötelezettségei
a) Az Alapszabály reá vonatkozó rendelkezéseinek megtartása.
b) A pártoló tagsági díj rendszeres megfizetése.

7.3.  A tiszteletbeli tag kötelezettségei
Az Alapszabály reá vonatkozó rendelkezéseinek megtartása.

IV. FEJEZET
AZ EGYESÜLET SZERVEZETI RENDJE

8.  A Közgyűlés
8.1. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.

8.2. Az Egyesület rendes Közgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni.
Rendkívüli Közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt – az ok és a cél megjelölésével – az Elnökségnél írásban kezdeményezi, vagy azt az Elnökség szükségesnek tartja.
Az Egyesület Közgyűlését akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli.

8.3. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze. A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie.

8.4. A Közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint a fele jelen van.

8.5. A Közgyűlésen minden szavazásra jogosult egy szavazattal rendelkezik.

8.6. A Közgyűlés levezető Elnökét – ha az nem az Elnök – továbbá a szavazatszámlálót, és a Közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítőjét – az Elnök javaslatára – a Közgyűlés nyílt szavazással választja meg.

8.7. Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. Erre a tagokat a Közgyűlés meghívójában figyelmeztetni kell.
A megismételt Közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - Közgyűlés időpontját követően 10 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpontot az eredeti Közgyűlés meghívójában közölni kell.

8.8. A Közgyűlés - eltérő rendelkezés hiányában - határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.
A Közgyűlés a tisztségviselőket nyílt szavazással választja meg.

8.9. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) Az Alapszabály megállapítása, módosítása
b) Az Egyesület tevékenységét meghatározó fő irányelvek elfogadása.
c) Állásfoglalás kialakítása a tagok érdekeivel összefüggő társadalompolitikai kérdésekben.
d) A költségvetés és a tagdíj meghatározása.
e) Az Egyesület belső szervezeti felépítésének meghatározása, módosítása, az Elnökség tagjainak megválasztása, felmentése, visszahívása.
f) Az Ellenőrző Bizottság Elnökének és tagjainak megválasztása.
g) Az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság beszámolójának elfogadása.
h) Az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, valamely szervezethez való csatlakozásának kimondása.
i) Az Egyesület feloszlásának kimondása.
j) Az Elnökség javaslatára tiszteletbeli Elnök és tagok megválasztása.
k) A közhasznúsági jelentés elfogadása.
l) Döntés azokban az ügyekben, melyekre vonatkozóan hatásköre van, továbbá minden
olyan kérdésben, melyre vonatkozóan jogszabályi előírás van.

8.10. Az Alapszabály módosításához, tag kizárásához és az Egyesület feloszlásának (egyesülés, megszűnés) kimondásához a jelenlévő tagok kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges.

9. Az Elnökség
Az Elnökség az Egyesület operatív irányító szerve, amely szükség szerint, de legalább félévente ülésezik.

Az Elnökség létszáma 9 fő.
Az Egyesület Elnökét és az Elnökségi tagokat a Közgyűlés választja meg.

Elnökség tagjai:
• Elnök
• Főtitkár (1 fő)
• Elnökségi tag (7 fő)

A Közgyűlés az Elnökséget 2 évre választja.
A Közgyűlés az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában kimagasló érdemeket szerzett személyt Tiszteletbeli Elnökké választhatja, aki tanácskozási joggal vehet részt az Elnökség ülésein. A Tiszteletbeli Elnöki címet a Közgyűlés vissza is vonhatja.
Az Elnökség feladata a Közgyűlés döntéseinek végrehajtása, az Egyesület folyamatos képviselete, munkaprogramok végrehajtásának megszervezése.
Az Elnökség összehívásáról és ülésének előkészítéséről az Elnök gondoskodik. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség a tanácskozásait személyes megjelenés útján tartja.

10.  Az Elnökség jogköre
10.1.

Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer tart ülést. Az üléseket az Elnök hívja össze, írásban, a napirend közlésével. Az elnökség ülései nyilvánosak. Az ülés akkor határozatképes, ha a tagok több mint a fele jelen van. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. 
a) Szervezi és intézi az Egyesület tevékenységét, a tagok érdekvédelmével összefüggő feladatokat, a gazdasági-pénzügyi és adminisztrációs ügyeket, a tagfelvételekkel és a tagnyilvántartással kapcsolatos teendőket.
b) Szervezi és előkészíti a Közgyűlés üléseit, azok napirendjét.
c) Végzi az Egyesület munka- és rendezvényprogramjának kidolgozását, végrehajtásának szervezését és irányítását.
d) Bizottságokat és munkacsoportokat hoz létre.

10.2. Az Elnökségi tag megbízása megszűnik:
a) lemondással,
b) a Közgyűlés által meghozott visszahívó határozattal,
c) az Egyesületi tagsági viszony megszűnésével,
d) a határozott idejű megbízás időtartamának lejártával.

11.  Az Elnök és az Alelnök jogköre
11.1. Az Elnök
 a) Irányítja az Elnökség munkáját.
 b) Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a Közgyűlés megbízza.
 c) Képviseli Magyarországon és külföldön az Egyesületet.

11.2. Az Elnök jogai és kötelességei:
a) a Közgyűlést bármikor összehívhatja;
b) az Egyesület pénzéről a Főtitkárt elszámoltatja;
a) az alkalmazottak feletti munkáltatói jogok gyakorolása;
b) megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez;
e) harmadik személyekkel való szerződések megkötése;
f) a Közgyűlés határozatainak végrehajtása;
g) a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelésének, illetve felhasználásának ellenőrizése;
h) az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése.

12. A Főtitkár jogköre
a) Segíti az Elnök munkáját.
b) Az Elnök távollétében, annak megbízása alapján gyakorolja a jogkörét.

13.  Képviselet
 Az Elnök önállóan képviseli az Egyesületet.
Az Elnök és az Elnökség bármely tagja együttesen gyakorolják az utalványozási jogkört az Egyesület pénzvagyona és egyéb értékei felett. A bankszámlával összefüggő aláírási jogokkal az Elnök és az Elnökség bármely tisztségviselője és tagja - együttesen két fő rendelkezik.

14.  Az Egyesület Bizottságai
Az Alapszabályban foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében az Egyesületben Bizottságok működnek. A Bizottságok 3 tagból állnak, tevékenységüket a Bizottság Elnöke irányítja. Az Elnök feladatkörét, annak tartalmát az elfogadott munka- és rendezvényterv programjaiban foglaltak határozzák meg, melyek kiegészíthetők az aktuális helyzetből eredő feladatokkal.

Az Egyesület Bizottságai
• Ellenőrző Bizottság
• Egyéb az Elnökség hatáskörében létrehozott Bizottságok.

14.1. Az Ellenőrző Bizottság 

Az Ellenőrző Bizottság az egyesület azon felügyelő szerve, melynek hatáskörét a Kszt. 11.§-a határoz meg és amelynek működésére az Elnökség működési szabályait kell alkalmazni.
Az Egyesület Alapszabály szerinti törvényes működését, a pénz- és vagyoneszközök hatékony és célszerű felhasználást az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi. Az Ellenőrző Bizottságba a Közgyűlés Elnököt és két tagot választ kétéves időtartamra. Az Ellenőrző Bizottságba az Elnökség tagjai nem választhatók.

Az Ellenőrző Bizottság hatásköre
a) Folyamatosan ellenőrzi az Egyesület gazdálkodását, az észlelt szabálytalanságokra felhívja az Elnökség, vagy a Közgyűlés figyelmét, a gazdálkodási fegyelem megsértése esetén vizsgálatot kezdeményez.
b) Tevékenységével kapcsolatban az Elnökségtől felvilágosítást kérhet, iratokba betekinthet, az Elnökség és a Bizottságok ülésein részt vehet.

Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

Az Ellenőrző Bizottság tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezető szervet az Ellenőrzési Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult.
Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

15.  Külföldi kapcsolatok Képviselői Csoportja

A külföldi tagok és tagszervezetek képviselik az Egyesületet a nemzetközi területen, és közvetlenül segítik az Egyesület munkáját. A Képviselői Csoport feladat és hatáskörét az Elnökség által elfogadott Működési Szabályzat tartalmazza.

V. FEJEZET
AZ EGYESÜLET PÉNZÜGYI ALAPJA ÉS GAZDÁLKODÁSA

Az Egyesület pénzügyi alapja a tagsági díjakból, valamint egyéb bevételekből (különösen a tagok és gesztorok, szponzorok önkéntes hozzájárulásaiból és pályázatokból) áll. Az Egyesület különböző anyagi támogatásokat is elfogadhat a vonatkozó törvények betartásával.
Az Egyesület rendes és pártoló tagjai rendszeresen tagdíjat kötelesek fizetni, amelynek alapösszegét a Közgyűlés állapítja meg. A tagdíjat egy összegben, alakulástól, minden év március 3 l-ig kell befizetni.

A Közgyűlés a rendes tagok tagdíját 1.000.- Ft/ év összegben határozta meg, amely külföldi pénznemben, nemzeti valutában is befizethető.
Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát a leköszönő Elnökség által meghatározott céllal egyetértésben más hasonló társadalmi szervezet támogatására kell fordítani.
A tagok önkéntes vállalással az alapösszegnél magasabb díjat is fizethetnek. A tagdíjfizetési kötelezettség a belépés napjától kezdődik.
Az Egyesület Elnöksége a költségvetési terv alapján gazdálkodnak, bevételeiket és kiadásaikat nyilvántartják.

Az Egyesület gazdasági tevékenysége vitelében megfelelően alkalmazza a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó előírásokat.

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljai elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, hanem visszaforgatja az Alapító okiratban foglalt tevékenységére. Az Alapítvány befektetési tevékenységet az Elnökség által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.

Az Egyesület a közhasznú tevékenysége eredményéből a tagjain kívüli természetes és jogi személyeket is támogathat.

VI. FEJEZET
KÖZHASZNÚSÁGI FELTÉTELEK


Az Egyesület jogi személy, mely a nyilvántartásba vétellel nyeri el jogi személyiségét.

Az Egyesület közhasznú egyesület, melynek céljai a Kszt. 26.§ c) pontban meghatározott 4.,5.,10.,11.,12.,15.,18. pontjai szerinti feladatokat lát el, mint ahogyan azt jelen Alapszabály 2.2.2. részletezi.

A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A felügyelő szervre vonatkozó szabályokat az Ellenőrző Bizottságra vonatkozó 14.1. pont tartalmazza.

VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben, valamint az 1997. évi CLVI., a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Ezen Alapszabály a Közgyűlés által történő elfogadása napján lép hatályba.

Az Egyesület működése feletti törvényességi felügyeletet az illetékes ügyészség gyakorolja.
Jelen Alapszabály az Egyesület 2007. március 9. napján megtartott közgyűlésén elfogadott szöveget tartalmazza.


Budapest, 2007. március 9.


 ………………………                ………………………
Elnök                   Főtitkár

 

……………………….    ………………………
tanú    tanú